Az "agglutináló" szó magyar jelentése azokra a nyelvekre utal, amelyekben a szavak különböző részeit toldalékokkal, elő- és utótagokkal kapcsolják össze világos határokkal. Az agglutináló nyelvek jellegzetessége, hogy a morfémák (vagyis a jelentéshordozó elemek) egyértelműen elhatárolhatóak és viszonylag változatlanok maradnak. Tehát, ha egy agglutináló nyelvet beszélsz, a szavak szerkezetét általában könnyebb elemezni, mert a jelentéshordozó elemek jól elkülöníthetők.
Példák agglutináló nyelvekre:
-
Magyar nyelv: Az egyik legismertebb agglutináló nyelv. Példa: "ház" (alapszó), "házak" (többes szám), "házaknak" (részes eset többes számban).
-
Török nyelv: Ebben a nyelvben is jellemző az agglutináció. Példa: "ev" (ház), "evler" (házak), "evlerde" (házakban).
-
Finn nyelv: Szintén agglutináló. Példa: "talo" (ház), "talossa" (házban), "talojen" (házaké).
Az agglutináló nyelvek tehát különböző nyelvcsaládokban is megtalálhatók, és nagyban hozzájárulnak a nyelvi gazdagság és változatosság megértéséhez.