Izogámia a biológiában arra a jelenségre utal, amikor két azonos méretű és formájú ivarsejt egyesül, és így jön létre a zigóta. Ez a kifejezés általában az azonos morfológiájú gamétákat jelzi, amelyek nem különböztethetők meg női vagy férfi gamétákként, hanem egyenlő szerepet játszanak a megtermékenyítés során. Az izogámia gyakran előfordul az alacsonyabb rendű szervezeteknél, például különböző algafajoknál vagy egysejtű gombáknál.
Példák az izogámiára:
- Zöld algák (Pl. Chlamydomonas): Ezek az algák izogámiát mutatnak, ahol a gaméták nem különböztethetők meg morfológia alapján.
- Vízpenész (Pl. Achlya): Egy fajta egysejtű gomba, ahol az ivarsejtek izogám formában jelennek meg.
- Fejespenész (Pl. Mucor): A penészgomba, ahol az ivarsejtek azonos méretűek és formájúak.
Ez a jelenség különleges, mivel eltér a heterogámiától, ahol a gaméták méret- és alakbeli különbségeket mutatnak, mint a spermium és petesejt esetében az állatoknál. Az izogámia evolúciós szempontból a nemek korai differenciálódására utalhat, ahol a specializáció még nem játszik szerepet.
