A „vagabundus” latin eredetű szó, jelentése: csavargó, kóborló vagy vándor. Olyan személyre utal, aki állandó lakóhely nélkül, rendszertelenül és céltalanul kóborol, gyakran a társadalom peremén élve. A kifejezést gyakran használják irodalmi vagy történelmi kontextusban.
vagabundus eredete
A „vagabundus” latin eredetű szó, jelentése „kóborló” vagy „csavargó”. A „vagari” igéből származik, ami „vándorolni” vagy „kószálni” jelent.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
csavargó, kóborló, vándor, bitang, lézengő
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A régi történetek szerint a vagabundusok gyakran vonultak faluról falura, keresve a következő kalandot.
– A városban mindenki ismerte a híres vagabundust, aki soha nem maradt egy helyen túl sokáig.
– Gyermekkoromban a nagypapám sokat mesélt a saját vagabundus éveiről, amikor beutazta Európát.
