Termikus szigetelés jelentése a hőmennyiség csökkentése vagy megtartása egy adott területen vagy felületen keresztül. Az ilyen típusú szigetelés lényege, hogy gátat képez a hőáramlás számára, így megakadályozva a hőveszteséget télen, illetve a hőnyereséget nyáron. Ezáltal az épületek energiaköltségei alacsonyabban tarthatók, és fenntarthatóbbá válik a fűtés és hűtés. Ennek a szigeteléstípusnak különféle anyagai lehetnek, például üveggyapot, kőzetgyapot, polisztirol, vagy szórt hab.
Példák termikus szigetelésre:
-
Tetőszigetelés: Az épületek tetején alkalmazott termikus szigetelés megakadályozza, hogy a hő kiszökjön a tetőn keresztül, különösen fontos hidegebb éghajlatokon.
-
Fali szigetelés: Belső vagy külső falakra helyezett hőszigetelés, ami segít fenntartani a belső hőmérsékletet és csökkenteni a fűtési/hűtési költségeket.
-
Padlószigetelés: Az alulról érkező hideg levegő blokkolása céljából alkalmazott szigetelési forma, különösen hasznos földszinti helyiségekben.
-
Ablakszigetelés: Hőszigetelő üvegezés vagy keretek használata, amelyek csökkentik a hőátvitelt az ablakokon keresztül.
-
Csőszigetelés: Vízvezetékek köré helyezett szigetelő anyagok, amelyek megakadályozzák a hőveszteséget a fűtési rendszerekben.
-
Tetőtér szigetelés: Hasonló a tetőszigeteléshez, de különösen a beépített tetőterekben lévő hőcsomók csillapítására használják.
Ezek az intézkedések segítenek fenntartani egy épület energiatakarékos működését, növelik a kényelmet és védik a környezetet azáltal, hogy csökkentik az energiatermeléshez szükséges kibocsátásokat.
