A tenor a férfi énekhangok egyik fajtája, amely magasabb fekvésű, mint a bariton, de alacsonyabb, mint a kontratenor. Az operában és kórusművekben gyakran kap főszerepeket. A tenor hangterjedelme általában a C3-tól a B4-ig terjed.
tenor eredete
A „tenor” szó a latin „tenere” igéből származik, ami „tartani”-t jelent. Eredetileg a középkori egyházi zenében a fő dallamot „tartó” szólamból ered.
Szófaj
Főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A tegnapi koncerten a tenor énekes csodálatosan adta elő az operát.
– A kórusban a tenor szekció különösen jól teljesített a próbán.
– Az új tenor szólólemez hamarosan kapható lesz a boltokban.