A „szuszpenzív” kifejezés felfüggesztő vagy elhalasztó hatást jelöl. Gyakran jogi kontextusban használják, például olyan rendelkezésre vagy határozatra utalva, amelynek végrehajtását ideiglenesen fel kell függeszteni egy adott körülmény vagy feltétel bekövetkeztéig.
szuszpenzív eredete
A „szuszpenzív” a latin „suspendere” igéből származik, amely „felfüggeszteni” jelentésű. Az előtag „sus-” („alá”) és a „pendere” („lógni”) szavak kombinációja.
Szófaj
Melléknév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A bíróság szuszpenzív hatályú döntése lehetővé tette, hogy a fellebbezés ideje alatt ne kelljen végrehajtani az ítéletet.
– Az új szabályozás szuszpenzív hatállyal lépett életbe, így az érintetteknek van idejük felkészülni a változásokra.
– A szerződésben szereplő szuszpenzív feltétel miatt a megállapodás csak akkor válik érvényessé, ha a külső körülmények teljesülnek.
