A szunna (arab: السنة, as-sunnah) az iszlám vallásban Mohamed próféta életmódját, tanításait és hagyományait jelenti. Ez a második legfontosabb forrás az iszlámban a Korán után.
Tartalom
A szunna jelentése és szerepe:
- A szó jelentése arabul: „út”, „szokás” vagy „hagyomány”.
- A szunna Mohamed próféta cselekedeteit, szavait és jóváhagyásait tartalmazza, amelyeket példaként követnek a muszlimok.
- A hadíszok (prófétai mondások) gyűjteményei rögzítik a szunnát.
A szunna és a Korán kapcsolata:
- A Korán a legfőbb iszlám szentírás, de nem tartalmaz minden gyakorlati részletet.
- A szunna kiegészíti a Koránt, és megmutatja, hogyan kell a Korán tanításait alkalmazni a mindennapi életben.
- A törvénykezésben (saría) a szunna a második forrás a Korán után.
A szunna típusai:
- Szunna Kavlíja (السنّة القولية) – Mohamed mondásai (pl. hadíszok).
- Szunna Fílíja (السنّة الفعلية) – Mohamed tettei (pl. hogyan imádkozott).
- Szunna Taqrírija (السنّة التقريرية) – Amit hallgatólagosan jóváhagyott.
Példák a szunnára:
- Az ima (szalát) végrehajtásának módja → A Korán előírja az imádkozást, de a szunna mutatja be a pontos mozdulatokat.
- Étkezési szokások → Mohamed próféta három ujjal evett, mindig mondott imát étkezés előtt és után.
- Viselkedési normák → A muszlimok Mohamed példáját követve tiszteletteljesen és udvariasan beszélnek.
A szunnita és síita nézőpont:
- A szunniták (az iszlám 85-90%-a) a szunnát a hit és élet központi részének tekintik.
- A síiták is követik a szunnát, de inkább az imámok hagyományaira helyeznek nagyobb hangsúlyt.
Használati példák:
- „A szunna szerint a muszlimoknek jobb oldallal kell belépniük a mecsetbe.”
- „Az iszlám jogrendben a Korán után a szunna a legfontosabb forrás.”
- „A szunnita muszlimok a szunna hagyományait követik Mohamed próféta példája alapján.”
