A szaloncukor egy hagyományos magyar édesség, amely különösen a karácsonyi ünnepekhez kötődik. A szaloncukor valójában egyféle csokoládéval bevont cukorka, amelyet a legtöbbször selyempapírba és színes csomagolófóliába csomagolnak, és a karácsonyfa díszítésére használják. Ez a szokás egyedülálló Magyarországon, és a legtöbb család számára a karácsonyfán lógó szaloncukrok a hagyomány és a karácsonyi hangulat elengedhetetlen részei.
Szaloncukor története
A szaloncukor története egészen a 19. századig nyúlik vissza. Eredetileg a francia „fondant cukorka” inspirálta, amelyet később a magyar cukrászok és édességgyártók sajátosan továbbfejlesztettek. A neve onnan ered, hogy a szaloncukrot kezdetben a szalonokban, vagyis a házak reprezentatív helyiségeiben álló karácsonyfákra akasztották.
Az első szaloncukrokat kézzel készítették és csomagolták, később azonban a gyártási folyamat gépesítése miatt egyre elterjedtebbé vált az édesség. A 19. század végére szinte minden magyar háztartásban szokás lett, hogy a karácsonyfát szaloncukorral díszítik.
