A szillogisztika az arisztotelészi logika egyik ága, amely a következtetések formális szerkezetével foglalkozik. Szillogizmusok révén, két premisszából kiindulva, egy konklúziót von le. Minden állítás három összetevővel bír: alany, állítmány és középfogalom.
szillogisztika eredete
A „szillogisztika” a görög „syllogismos” szóból ered, jelentése érvelés vagy következtetés. Arisztotelész logikai műveiben használta a formális érvelés leírására.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A filozófia órán a tanár részletesen bemutatta a szillogisztika alapelveit és történetét.
– A diákoknak szillogisztikai érveléseket kellett alkotniuk a logikai feladat megoldása során.
– Az ókori görög filozófusok, mint például Arisztotelész, nagyban hozzájárultak a szillogisztika fejlődéséhez.
