A „szégy” szó a magyar nyelvben főként a „szégyen” szó rövidült, népies alakjaként fordul elő, de önálló szóként is használatos különféle tájegységekben vagy régi szövegekben. Jelentése azonos a „szégyen” szóéval. A szégy alapvetően negatív érzelmet fejez ki, amikor valaki zavarban van, lelkifurdalása van, vagy kellemetlenül érzi magát valamilyen tett, szó vagy helyzet miatt.
Fő jelentései:
- Kellemetlen érzés: Amikor valaki megszégyenül vagy valami miatt rosszul érzi magát.
- Lelkiismeretfurdalás: Olyan érzés, amikor valaki hibásnak érzi magát, mert valamit rosszul tett.
- Zavar, feszengés: Az az állapot, amikor valaki nem tud szabadon viselkedni, mert úgy érzi, mások elítélik vagy kinevetik őt.
Példák a használatra:
- „Szégy, hogy hazudtam anyának.”
- „Nagy szégy érte a családját a botrány miatt.”
- „Erős szégy futotta el, amikor elmesélték a történteket.”
- „Ne hozz szégyent a nevünkre!”
- „Színtiszta szégy, ahogy bánsz a barátaiddal.”
- „Egész nap a szégy égette az arcomat.”
- „Titkolta a tettét, annyira nagy volt benne a szégy.”
Szinonimák:
- szégyen
- megszégyenülés
- zavar
- bűntudat (bizonyos helyzetekben)
- leégés (szlengesen)
Használati megjegyzés
A „szégy” a mai köznyelvben kevésbé használt, inkább a „szégyen” a megszokott forma. A vidéki, népi nyelvhasználatban azonban előfordul, valamint néha régi irodalmi szövegekben is megtalálható. Elsősorban érzelmi-erkölcsi tartalmat hordoz, általában valamilyen társadalmi vagy közösségi elvárástól való eltérés kapcsán jelenik meg.
Remélem, ez segít megérteni a „szégy” szó jelentését és használatát!
