A szatirikus kifejezés a szatíra eszközeivel él, mely humorral, iróniával és gúnnyal világít rá társadalmi, politikai vagy kulturális jelenségekre, hibákra. Célja, hogy kritikát fogalmazzon meg, és gondolkodásra késztesse a közönséget a megcélzott témák kapcsán.
szatirikus eredete
A „szatirikus” szó a latin „satira” kifejezésből származik, amely a görög „satyros” (szatír) szóból ered. Eredetileg a görög mitológiai lényekkel kapcsolatos, majd az irodalomkritika lett.
Szófaj
melléknév
Szinonimák
Gúnyos, ironikus, csipkelődő, élcelődő, maró.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az író legújabb könyvében szatirikus módon ábrázolja a társadalmi igazságtalanságokat.
– A szatirikus karikatúrák gyakran gúnyolják a politikai vezetők hibáit.
– A színész szatirikus előadása nagy sikert aratott a közönség körében.
