A „sinfonia” eredetileg az olasz „szimfónia” szóból származik, és zenei összhangot, harmóniát jelentett. A barokk korban rövid, hangszeres bevezetőként alkalmazták operákhoz és oratóriumokhoz. Idővel a kifejezés a nagyobb, többtételes zeneművekre is utalt, amelyeket szimfonikus zenekar ad elő.
sinfonia eredete
A „sinfonia” szó a görög „symphonia” szóból ered, ami „együtt hangzás”-t jelent. Az itáliai használat során az előjátékként szolgáló zeneművekre utalt, majd a 18. században a szimfóniákra.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A szombat esti koncerten a híres zenekar előadta Beethoven egyik legnagyszerűbb szimfóniáját.
– A zeneszerző új szimfóniája lenyűgözte a közönséget, különösen a harmadik tétel dinamizmusa.
– A szimfónia lassú tétele alatt a hallgatóság teljesen elcsendesedett, annyira megérintette őket a zene szépsége.
