A ritmus a zene, a beszéd vagy a természetes jelenségek időbeli mintázata, amely az elemek időbeli sorrendjét és hangsúlyait szabályozza. A ritmus alapvető az ütemérzék kialakításában, és meghatározza a művészeti kifejezések dinamikáját és folyamatosságát.
ritmus eredete
A „ritmus” szó a görög „rhythmos” kifejezésből származik, mely a „rhein” (folyni) igére vezethető vissza, utalva a mozgás, zene vagy beszéd szabályos áramlására.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A zenekar dobosa tökéletes ritmusban játszott az egész koncert alatt.
– A futók lépései szinte katonai ritmusban követték egymást a verseny során.
– Az esőcseppek ritmusa megnyugtató dallamot hozott létre az ablakon kopogva.