A nyugosztal egy régi, ma már ritkán használt magyar szó. A szó eredetileg a megnyugtat, lecsendesít, elcsitít, békében pihentet jelentéstartalmához kapcsolódik. A magyar nyelvterületen főképpen a népköltészetben, egyházi vagy archaikus szövegekben fordul elő.
Az „osztal” igei végződés azt sugallja, hogy valaki vagy valami mást nyugosztat, vagyis békét, nyugalmat ad, csendesít. A szó ma főként halottakra, elhunytakra vonatkozva jelenik meg, gyakran a „nyugodjék békében” jelentésében, illetve a „nyugosztaljon az Úr” kifejezésben.
Példák a „nyugosztal” szó használatára
- „Az Úr nyugosztalja békében a szeretett édesanyánkat.”
- „Ahol a hősöket nyugosztalják, ott mindig virág nyílik.”
- „Nyugosztalja meg lelkét az Isten.”
- „A temetőben nyugosztal mindenkit a csend.”
- „Legyen nyugodalma, s az örök világosság fényeskedjék neki, nyugosztalja az Úristen!”
Rövid magyarázat
- Nyugosztal = Megnyugtat, elcsitít, valakit pihenni/békében hagy.
- Gyakran használják elhunytak emlékére, a végtisztesség megadásakor.
- Jelentésében benne van a békés pihenés, örök nyugalomra helyezés gondolata.
Szinonimák
A „nyugosztal” szó modern megfelelői, vagyis szinonimái lehetnek:
- Megnyugtat
- Csendesít
- Békére lel
- Nyugalomra helyez
- Elcsitít
- Pihentet
Érdekesség
A „nyugosztal” kifejezés leghíresebb használata a temetői búcsúztató vagy halotti szertartások során hangzik el, amikor a hozzátartozók az elhunyt békés pihenéséért imádkoznak:
„Nyugosztalja őt az Úr békében!”
Összegzés:
A „nyugosztal” egy régies, főként vallási és temetkezési szövegekben használt kifejezés, mely valakinek megnyugvást, békét, pihenést kíván. Szinonimái között a „megnyugtat, csendesít, pihentet” szerepel. Leggyakrabban elhunytak emlékére, búcsúztatásakor használjuk ezt a szót.
