A lóca egy régi magyar szó, amit manapság már nem annyira gyakran használunk, de leginkább parasztházak, vidéki porták, és néprajzi, irodalmi szövegek kapcsán bukkan fel. Az alábbiakban részletesen bemutatom a szó jelentését, felhasználását és szinonimáit.
Mit jelent a lóca?
A lóca egy ülőbútor, amely leginkább egy egyszerű, háttámla nélküli pad. Általában fából készül, két oldalon lábakon áll, és egyszerre több ember is kényelmesen elfér rajta. Népi bútordarabnak számít, és gyakran az előszobában, verandán, konyhában használták ülésre vagy vendégfogadásra.
Régebben a magyar vidéki házakban a lóca a mindennapi élet része volt. Egyfajta gyülekezőhely is volt: a családtagok, vagy akár a betérő vendégek is leültek rá beszélgetni, étkezni vagy pihenni.
Példák a „lóca” használatára
- A konyhában egy öreg lóca állt az ablak alatt.
- Gyere csak ülj ide mellém a lócára!
- A vendégek a ház előtt sorakozó lócákon foglaltak helyet.
- Dédnagymamámnak a tornácon is mindig volt egy lóca.
- Az iskolákban is használtak padokat, de a falusi házakban inkább lócát lehetett látni.
- Az öreg lóca alatt a macska aludt.
- A híres magyar népmesében is emlegetik: „Leült a legény a lócára.”
Szinonimák
A lóca lehetséges szinonimái:
- pad (bár a pad lehet háttámlás és háttámla nélküli is, a lóca mindig háttámla nélküli)
- padka (helyenként így hívják, szűkebb jelentéssel)
- ülőpad
Néha egyszerűen „fapadnak” is nevezik, de a „lóca” inkább a népi, falusi környezetben megszokott ülőbútort jelöli.
Összefoglalva
A lóca tehát egy hagyományos, egyszerű fából készült háttámla nélküli ülőpad, amely a magyar vidéki kultúra egyik jellegzetes bútordarabja. Ha egy családi ház tornácán vagy régi konyhájában jársz, könnyen belefuthatsz egy lócába!
