A kollektivizálás egy történelmi, politikai és gazdasági fogalom, amely elsősorban a 20. században, főleg a Szovjetunióban és a kelet-európai szocialista országokban vált ismertté. A szó alapja a „kollektív”, ami közösségit jelent, tehát amikor valamit egyéniből közösségi, állami vagy szövetkezeti tulajdonba tesznek. Különösen a mezőgazdaságban alkalmazták ezt a módszert, hogy a magántulajdonban lévő földeket, gazdaságokat összevonják nagyobb, kollektív gazdaságokká, például téeszekké (termelőszövetkezetekké).
Általánosan
A kollektivizálás azt jelenti, hogy:
- egyéni vagy családi tulajdonokat
- magánvállalkozásokat, főleg földterületeket, eszközöket
- állami vagy közös (szövetkezeti) tulajdonba visznek át
- általában felsőbb utasításra vagy kényszerrel zajlik
- célja, hogy a termelés hatékonyabb, jobban szervezett és “egyenlőbb” legyen
- gyakran politikai, ideológiai megfontolások vezérlik (pl. szocialista/kommunista eszmerendszer)
- az egyéni gazdaságokat, iparágakat vagy erőforrásokat közös szervezetek (pl. téesz, szovhoz) keretében működtetik
Történelmi Példák
- Szovjetunió: 1929-1933 között hatalmas arányú mezőgazdasági kollektivizálást hajtottak végre pl. kolhozok, szovhozok létrehozásával, gyakran erőszakos úton. Ez több millió paraszt földjének, állatainak, eszközeinek kisajátításával járt.
- Magyarország: 1948 és 1961 között két hullámban vezették be a kollektivizálást. A magántulajdonú földeket kényszerrel beolvasztották a Tsz-ekbe (termelőszövetkezetekbe).
- Kína: Mao Ce-Tung idején, különösen az 1950-es évek végén, amikor a „Nagy ugrás előre” program keretében a családi gazdaságokat népi kommunákba szervezték.
Konkrét példák Magyarországról
- Földek államosítása – a parasztoktól elvették a földjeiket
- Termelőszövetkezetek (Tsz) létrehozása – a föld, állat, gép közös tulajdonba került
- Közös géphasználat, közös aratás – megszűnt az egyéni gazdálkodás
Szó Példák Listában
- „A kollektivizálás során a parasztok földjeit egyesítették egy nagyüzemi termelés érdekében.”
- „A kollektivizálás sokunk számára inkább veszteséget, mint előnyt jelentett.”
- „A kollektivizálást sokan erőszakos beavatkozásnak tartották.”
Szinonimák
A magyar nyelvben nincsenek teljesen megegyező jelentésű szinonimák, de rokon értelmű kifejezések lehetnek:
- Közösítés
- Kolhozosítás (főleg szovjet példák kapcsán)
- Államosítás (bár ez tágabb fogalom)
- Szövetkezetesítés (a mezőgazdasági kollektivizálás szinonimája)
- Központosítás (általánosabb, de rokon kifejezés)
Összefoglalva
A kollektivizálás tehát azt jelenti, hogy a magántulajdonokat felsőbb utasításra közösségi (általában állami vagy szövetkezeti) tulajdonba vonják, leginkább a mezőgazdaságban, de esetenként az iparban is. Elsődleges célja a termelés átszervezése, nagyüzemi működtetése, de sokszor kényszerrel és visszaélésekkel párosult.