A „kíméletlen” szó a magyar nyelvben olyan személyre, cselekedetre vagy helyzetre utal, amelyben nincs részvét, kegyelem vagy szánalom. Ezt a szót általában negatív értelemben használjuk olyan esetekben, amikor valaki vagy valami nem törődik mások érzéseivel, szükségleteivel, vagy egyszerűen „nem hagy kibúvót”.
A „kíméletlen” lehet szó szerinti vagy átvitt értelemben is. Ez az attitűd lehet testi, lelki, érzelmi, vagy akár intellektuális síkon is.
A szónak lehet fokozott, drámai vagy csak tárgyilagos jelentése is, attól függően, milyen szövegkörnyezetben használjuk.
Példák a „kíméletlen” használatára:
- A tanár kíméletlenül szigorú volt a vizsgán:
Nem engedett semmilyen csalást vagy trükközést. - Az edző kíméletlen edzésprogramot írt elő a sportolóknak:
Olyan kemény feladatokat adott, amit alig bírtak. - A kíméletlen igazság fájhat, de néha szükség van rá:
Néha muszáj megmondani az őszintét, akkor is, ha bántó. - A piaci verseny kíméletlen:
A cégek mindent megtesznek, hogy előrébb legyenek, nem törődve a következményekkel. - Ő kíméletlenül bánt a kritikusaival:
Mindenkibe „beleszállt”, aki ellentmondott neki. - A háború kíméletlen pusztításai:
A háború könyörtelen, mindenkinek rosszat tesz. - Kíméletlenül őszinte volt velem:
Egyenesen megmondta a véleményét, bár ez nekem kellemetlen volt. - Az időjárás kíméletlen volt a túrázókkal:
Nagyon rossz, kemény időjárási viszonyok nehezítették a dolgukat.
Szinonimák (rokon értelmű szavak):
- könyörtelen
- irgalmatlan
- kegyetlen
- szigorú (bizonyos kontextusban)
- hajthatatlan
- szánalom nélküli
- rideg
- kemény
Kiemelés:
A „kíméletlen” legfőbb lényege, hogy nincs benne együttérzés vagy engedékenység – akár egy ember magatartásáról, akár külső körülményekről beszélünk. Használata gyakran társul érzelmi töltettel, de nem mindig szükségszerűen „gonosz”; lehet célratörő is, egyszerűen csak mindenáron eredményre törekvő.
