A „kellner” német eredetű szó, amely pincért jelent. Az éttermekben és bárokban dolgozó személyzet, aki felszolgálja az ételeket és italokat a vendégek számára.
Tartalom
kellner eredete
A „kellner” német eredetű szó, jelentése „pincér”. A középkori latin „cellarius” szóból származik, ami „raktárkezelőt” jelentett.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
pincér, felszolgáló
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kellner udvariasan fogadta a vendégeket, és segített nekik kiválasztani a megfelelő bort az ételhez.
– A szálloda éttermében a kellner mindig emlékezett a törzsvendégek kedvenc asztalára.
– Miután a kellner felvette a rendelést, gyorsan visszatért a konyhába, hogy továbbítsa azt a szakácsnak.
