A kauzális gondolkodás az a képesség, amikor ok-okozati összefüggéseket keresünk, illetve ismerünk fel események, történések vagy folyamatok között. Ez azt jelenti, hogy megpróbáljuk megérteni: „Miért történt valami?”, „Mi váltott ki egy adott eseményt?”, és hogy milyen következménye lesz egy cselekedetnek vagy jelenségnek. Az emberi gondolkodást nagyon erősen áthatja az okok és okozatok megértése iránti igény: szerte a tudományban, hétköznapi helyzetekben és a mindennapi problémamegoldás során is számítunk a kauzális összefüggések felismerésére.
A kauzális gondolkodás nélkül csak egymás mellett történő, véletlenül következő eseményeket látnánk, nem pedig kapcsolatokat, szabályszerűségeket. Ez segít a jövőre vonatkozó következtetések levonásában is.
Példák kauzális gondolkodásra
- Ha megnyomod a villanykapcsolót (ok), akkor felkapcsolódik a lámpa (okozat).
- A diák nem tanult a vizsgára (ok), ezért megbukott (okozat).
- Valaki elesik, mert elbotlik egy kőben (ok), következmény: megsérül a térde (okozat).
- Esik az eső (ok), az utca vizes lesz (okozat).
- A növény sok fényt kap (ok), ezért gyorsabban nő (okozat).
A kauzális gondolkodás szinonimái
- ok-okozati gondolkodás
- oksági gondolkodás
- oksági összefüggés felismerése
- ok-okozati elemzés
(Bár a leggyakoribb szakszó a kauzális vagy oksági, hétköznapi szavakkal is körülírható ugyanaz.)
Összefoglalva:
A kauzális gondolkodás mindenhol jelen van: amikor megpróbáljuk megérteni, mi miért történik, vagy amikor előre akarjuk jelezni, mi fog következni valamiből. Ez a logikus, rendszerező gondolkodás alapja!
