A "junta" szó a magyar nyelvben többnyire egy katonai vagy politikai vezetők csoportját jelenti, akik hatalomra kerülnek, gyakran puccs vagy valamilyen politikai válság során. A szó eredetileg spanyolból származik, ahol eredeti jelentése "összejövetel" vagy "tanácskozás". Magyarul azonban inkább negatív konnotációval bír, hiszen többnyire egy autoriter vagy átmeneti kormányzati forma jellemzésére használják, amely nem demokratikus választások útján jut hatalomra.
A junta általában az alábbi jellemzőkkel bír:
- Katonai uralom: Gyakran a hadsereg vezetői alkotják, miután átvették a hatalmat egy puccs során.
- Antidemokratikus: Demokratikus megválasztási folyamatok megkerülésével kerül hatalomra.
- Ideiglenes vagy átmeneti jelleg: Sok esetben csak átmeneti megoldásként jelenik meg a hatalmi vákuum miatt.
- Autoriter vezetés: Erősen központosított és parancsuralmi jellegű irányítás.
Példák:
- Görögország (1967-1974): A "ezredesek uralma", ahol a katonai vezetők irányították az országot.
- Chile (1973-1990): Augusto Pinochet vezette katonai uralom, amelyet puccs útján hoztak létre.
- Myanmar (1962-2011, 2021-től): Katonai junta irányította az országot hosszú évtizedeken keresztül.
- Thaiföld (többször is): Számos katonai puccs után a junta átvette a hatalmat.
Ezek a példák mindegyike jól szemlélteti, hogyan működik egy junta, és milyen hatásai lehetnek az ország politikai életére.
