A "infernó" szó az olasz "inferno" szóból származik, amely poklot vagy alvilágot jelent. Eredetileg Dante Alighieri híres műve, az "Isteni színjáték" "Pokol" című részében használták az alvilág bugyraira. Az "infernó" szóval a magyar nyelvben elsősorban a pokol fogalmát vagy azzal kapcsolatos dolgokat írják le. Az idők során a szó jelentése kiszélesedett, és átvitt értelemben is használatos, főként olyan helyzetek, állapotok leírására, amelyek rendkívül nehézek, kaotikusak vagy elviselhetetlenek.
Példák:
- Történelmi irodalom: "Dante Infernójának kilenc pokolkörét bejárva sok mindent tanulhatunk az emberi hibákról és bűnökről."
- Átvitt értelemben: "A rock koncert infernóvá alakult, amikor az egész közönség elkezdett tombolni."
- Mindennapi helyzet: "Az a délutáni csúcsforgalom infernóvá változott, amikor meghibásodott a közlekedési lámpa."
- Élethelyzet: "Az élete valódi infernó lett a munkahelyi stressz miatt."
- Film leírás: "A horrorfilm infernót teremtett a fejembe, mivel folyton azon gondolkodom most is."
Ez a szó tehát nem csupán a szó szerinti poklot, hanem bármilyen embert próbáló, nehéz helyzetet is leírhat.
