A floppy disk, vagyis hajlékony lemez egy korai adattároló eszköz volt, amelyet főként a számítógépekhez használtak az 1970-es évektől egészen a 2000-es évek elejéig. A floppy disk egy vékony, hajlékony műanyag lapból készült mágneses lemez, amit egy keményebb védőtokba helyeztek. Ezen a lemezen mágneses fejek segítségével lehetett adatokat írni és olvasni, így lehetett például dokumentumokat, programokat vagy akár játékokat is mozgatni egyik számítógépről a másikra.
Mire használták a floppy diskeket?
- Programok telepítése: Régebben a legtöbb szoftvert (például Windows, játékok, szövegszerkesztők) több floppy lemezen árulták.
- Adatok átvitele: Ha egyik számítógépről a másikra kellett adatot vagy fájlt áttenni, gyakran a floppy lemez volt az egyetlen lehetőség.
- Biztonsági mentés: Sokan fontos adataikat mentették el floppy lemezen, hogy ne vesszenek el.
- Külső adattárolás: Sokszor postán is küldtek floppy lemezeket, rajtuk dokumentumokkal vagy levelekkel.
Floppy disk típusai példákkal
- 8 hüvelykes floppy disk – például IBM 8-inch floppy (1971)
- 5,25 hüvelykes floppy disk – például Verbatim, BASF
- 3,5 hüvelykes floppy disk – például Sony, Maxell, Fuji
Synonymák
- hajlékony lemez
- flopilemez
- mágneslemez (bár ez tágabb fogalom, ide tartoznak)
- FD (rövidítve)
Érdekesség
A floppy lemezek kapacitása rendkívül kicsi volt a mai USB-meghajtókhoz vagy memóriakártyákhoz képest – a legelterjedtebb, 3,5 hüvelykes változat mindössze 1,44 MB-ot tudott tárolni! Napjainkban már szinte csak nosztalgiából kerül elő, de ikonja tovább él a „Mentés” gombban például Microsoft Word-ben.
Összefoglalva:
A floppy disk, vagyis hajlékony lemez egy mára elavult adattároló, ami nagy szerepet játszott a számítógépek első évtizedeiben.
