A "efendi" szó a magyar nyelvben a török eredetű "efendi" kifejezésből származik, amelyet udvariasságból vagy tiszteletből használnak. Elsősorban az oszmán birodalomban és később Törökországban használták, különösen művelt, magas rangú vagy tisztelt férfiak megszólítása során. Magyarul ez leginkább az "úr" vagy "uram" megfelelője, de ennél kicsit több tiszteletteljes formulát jelenthet. Néha használják azonban köznapi beszélgetésekben is, mint egyféle udvarias kifejezést.
Tartalom
Példák:
- Amikor belépett a terembe, mindenki "efendi"-nek szólította, hiszen nagy tekintélynek örvendett.
- A régi levelekben gyakran találjuk az "efendi" kifejezést különböző nevek előtt, így adva meg a megtiszteltetést a címzettnek.
- Azon idős úr, aki mindig mosolyogva köszönt az utcán, az efendi nevet kapta a helyi közösségben.
Szinonimák:
- Úr
- Uram
- Tisztelt úr
- Jeles úr
