A domborzati formák a Föld felszínén található, különböző magasságkülönbségű és alakú területek összességét jelentik. Ezek tulajdonképpen azok a felszíni alakulatok, amelyeket a természet erői, például víz, szél, jég, vagy akár vulkáni tevékenység hoztak létre az évmilliók során. A domborzati formák lehetnek nagy kiterjedésűek vagy kisebbek, laposak vagy meredekek, magasak vagy alacsonyak. Általában ezek határozzák meg, hogy egy adott terület hegyvidék, dombság, alföld vagy fennsík.
A domborzati formák kutatása nagyon fontos a földrajzban, mert meghatározzák például az éghajlatot, a növényzetet, az élővilágot és azt is, hogy az emberek hogyan tudnak ott élni, mezőgazdaságot folytatni, vagy településeket építeni. Egy térkép (például domborzati térkép) pont ezért mutatja be részletesen ezeket az alakzatokat.
Példák domborzati formákra
- Hegy – például Mátra, Alpok
- Hegység – például Kárpátok, Himalája
- Domb – például Mecsek, Zselic
- Dombság – például Nyírség, Baranyai-dombság
- Völgy – például Dunakanyar, Tisza-völgy
- Fennsík – például Bükk-fennsík, Tibeti-fennsík
- Sík vidék / Alföld – például Alföld, Great Plains (USA)
- Medence – például Kárpát-medence
- Lapály – például Hortobágy
Domborzati formák szinonimái
- felszíni formák
- felszínformák
- terepformák
(Ezek közül a „felszíni formák” a leggyakrabban használt szinonima.)
Összefoglalás
A domborzati formák tehát mindazok a földrajzi alakzatok, amelyek a föld felszínének változatosságát adják. Nem csak a természet szépségét tükrözik, hanem nagyon sok mindenben meghatározzák a környezetünket és életmódunkat is.
