A domborzati elemek fogalma a földrajzban és a térképészetben használatos, és azt írja le, hogy egy adott területen milyen felszíni alakzatok, formák találhatók. Ezek azok a természeti képződmények, amelyek a földfelszín különböző kidomborodásai és mélyedései, tehát a felszín „domborulatainak” és „mélyedéseinek” összessége. Az ilyen elemek különféle méretben, formában fordulhatnak elő, és alapvetően meghatározzák egy adott táj jellegét, arculatát. A domborzati elemek lehetnek természetes eredetűek – mint például a hegyek vagy völgyek –, vagy akár mesterségesek is (de főként a természetes formákra gondolunk, amikor ezt a kifejezést használjuk).
A domborzati elemek ismerete nagyon fontos például a földrajzi, geológiai vizsgálatok során, mert meghatározzák az éghajlati, vízrajzi, talajtani adottságokat is. Hasznosak továbbá a térképészetben, kiránduláskor vagy akár mezőgazdasági tervek készítésekor is.
Példák és felsorolás domborzati elemekre
- Hegy – Nagyobb, meredek, kiemelkedő földfelszíni forma.
- Domb – Kevésbé meredek, alacsonyabb kiemelkedés, mint a hegy.
- Völgy – A környező területeknél alacsonyabban fekvő, hosszúkás mélyedés, általában folyó vagy patak folyik benne.
- Fennsík – Nagy kiterjedésű, magasan fekvő, viszonylag sík terület.
- Medence – Körülzárt, lefolyástalan, mélyebb terület.
- Lankás lejtő – Enyhén emelkedő vagy süllyedő felszíndarab.
- Szikla – Kiemelkedő, meredek, köves felszínrész.
- Gödör – Kisebb mélyedés, süllyedés a felszínen.
- Gerinc – Keskeny, hosszúkás kiemelkedés, gyakran hegyek között.
- Nyereg – Két kiemelkedés között húzódó alacsonyabb átvezetés.
- Kráter – Kör alakú, bemélyedő felszíni forma, kialakulhat vulkáni működés során.
Szinonimák
- felszíni forma
- felszíni alakzat
- terepalakzat (ez inkább hadászati vagy térképes szövegkörnyezetben előforduló kifejezés)
Ha legközelebb ránézel egy térképre vagy kirándulsz, figyeld meg, mennyiféle domborzati elemmel találkozhatsz: ezek nem csak színesítik a tájat, de fontos információval is szolgálnak a természetről!
