A díszítés szó a magyar nyelvben azt jelenti, hogy valamit szebbé, látványosabbá, esztétikusabbá teszünk különböző anyagok, minták, mint díszítőelemek, színek, formák vagy motívumok hozzáadásával. Maga a „díszítés” főnév: díszítésnek nevezzük magát a folyamatot és az eredményt is, amikor valamit feldíszítenek. Azért díszítünk, hogy a tárgy, helyiség, esemény, ruhadarab vagy akár étel is ünnepélyesebb, különlegesebb legyen, kiemeljük vele egyedi vagy fontos jellegét. A díszítés gyakran része a hagyományoknak, ünnepeknek, szokásoknak, de mindennap is jelen lehet.
A díszítés lehet egészen egyszerű – például egy virág a hajban – vagy rendkívül bonyolult, mint egy faragott bútor, vagy épp egy hagyományos magyar népviselet. Díszítünk lakásokat, süteményeket, ünnepi asztalokat, ajándékokat, sőt még beszédet vagy szöveget is (pl. metaforákkal). Ez a tevékenység kreativitást, ízlést és esztétikai érzéket is igényelhet.
Példák a díszítésre
- Karácsonyfadíszítés: Az ünnepi fenyőfára színes gömböket, figurákat, gyertyákat, szaloncukrot akasztunk.
- Tortadíszítés: A süteményeket cukormázzal, marcipánnal, csokoládéval vagy gyümölcsökkel tesszük még szebbé.
- Lakásdíszítés: Függönyökkel, vázákkal, festményekkel, párnákkal tesszük otthonosabbá a lakóteret.
- Ruha díszítése: A ruhadarabok hímzéssel, strasszokkal, gombokkal vagy csipkével is díszíthetők.
- Esküvői díszítés: A helyszínt virágokkal, szalagokkal, lufikkal, gyertyákkal dekorálják.
- Ajándékdíszítés: Szép csomagolás, masnik, szalagok teszik különlegessé a meglepetést.
- Tojásdíszítés: Különösen húsvétkor festéssel, viaszolással, matricákkal dekoráljuk a tojásokat.
- Népi tárgyak díszítése: Faragott minták, festett motívumok (pl. kalocsai, matyó).
Szinonimák (rokon értelmű szavak)
- dekorálás
- ékesítés
- feldíszítés
- csinosítás
- szépítés
Összefoglalva a díszítés a hétköznapjaink és ünnepeink állandó és kreatív része, amelynek célja, hogy valamit még szebbé, különlegesebbé varázsoljon!
