A copyleft egy jogi és filozófiai irányzat, amely elsősorban a szoftverek vagy más szellemi alkotások szabad felhasználását, módosítását és terjesztését támogatja. A kifejezés a „copyright” (szerzői jog) szóból származik, de a jelentése ennek éppen az ellentéte. Míg a hagyományos szerzői jog korlátozza a felhasználást, a copyleft biztosítja, hogy bárki szabadon használhassa, módosíthassa, illetve terjeszthesse az adott művet, azzal a feltétellel, hogy minden származékos mű is ugyanolyan szabadon hozzáférhető legyen.
Egyszerűbben: ha valaki copyleft licenc alatt elérhető alkotást használ vagy módosít, akkor az új művét sem zárhatja le „copyrighttal”, hanem ugyanúgy copyleft alatt kell kiadnia, így az mindig szabad marad.
Példák copyleft alapú licencekre:
- GNU General Public License (GPL)
- GNU Lesser General Public License (LGPL)
- Creative Commons „ShareAlike” (CC BY-SA)
- Mozilla Public License (MPL)
- Affero General Public License (AGPL)
Copyleft példák a valóságban:
- A Linux operációs rendszer (GPL licenc alatt)
- Wikipédia (CC BY-SA licenc alatt)
- LibreOffice irodai szoftvercsomag (MPL és LGPL alatt)
- Inkscape vektorgrafikai program (GPL alatt)
A copyleft legfőbb céljai:
- Megakadályozni, hogy a szabad szoftverből valaki ismét zárt (vagy fizetős) szoftvert készítsen.
- Elősegíteni a közösségi fejlesztést és a tudás szabad áramlását.
- Biztosítani, hogy mindenki hozzáférhessen és építhessen mások munkájára.
Számos előnye mellett van néhány korlátozása is, például nehezebb lehet integrálni copyleftes kódot zárt forráskódú projektekbe.
Copyleft szinonimái
Valódi szinonimák nincsenek, de néha használják mesterségesen a következő kifejezéseket:
- Szabad licenc (bár ez tágabb kategória)
- Megosztási kötelezettség (Share-Alike)
- Szabad felhasználású szerzői jog
Remélem, most már érthető a copyleft jelentése és működése! Ha érdekel, nézz utána ezeknek a licenceknek, mert a digitális világban egyre fontosabbak!
