Aníziusz egy ritka, archaikus vagy tájnyelvi szó a magyar nyelvben, amely főként fűszernövényként (ám bár nem minden forrás említi) az ánizsmag-ra vagy annak származékára utalhat. A szó megjelenése főleg régebbi, vidéki szövegekben fordul elő. Modern helyesírással gyakrabban találkozhatunk az „ánizs” vagy „ánizsmag” változattal.
Fő jelentései
- Az ánizs (Pimpinella anisum) nevű fűszernövényből származó magok.
- Olyan édes, kicsit fűszeres ízű összetevő, melyet süteményeknél, likőröknél, gyógyteáknál is használnak.
- Régi magyar szóhasználatban akár maga a növény vagy ebből készült termék („aníziusz-víz”, „aníziusz-kenyér”).
Példák, hogyan használható a szó
- Aníziuszt tett a kuglófba, hogy különleges ízt adjon neki.
- Vidéken régen az aníziusz gyógyteát köhögés ellen itták.
- Az aníziusz jól illik a mézeskalácshoz.
- Nagyanyám kamrájában mindig volt egy üvegcse aníziusz.
- Az ital aníziusz aromája erősen érződött.
Szinonimái
- Ánizs
- Ánizsmag
- Ánizsillatú fűszer (körülíró szinonima)
- (Népi, régies orvosságként) Anisum
Összegzés
Az aníziusz egy régi, kevéssé ismert magyar szó, ami főként az ánizs fűszernövényre vagy annak magjára, illetve ezekből készült termékekre utal. A hétköznapi nyelvben ma már alig használatos, helyét átvette az „ánizs” szó. Többféle ételben, italban fellelhető, főképp édességekhez és gyógytermékekhez kapcsolódik.
Ha szeretnél többet tudni az ánizsról vagy az aníziusz régi magyar felhasználásairól, érdemes régi szakácskönyveket vagy tájnyelvi gyűjteményeket is böngészni!
