A virtuális lemez egy olyan digitális adathordozó, amely fizikailag nem létezik, hanem egy számítógépen vagy szerveren szoftveresen létrehozott fájl vagy partíció. Ez a lemez ugyanúgy működik, ahogyan egy hagyományos, fizikai merevlemez vagy optikai lemez (például CD vagy DVD), de adatokat csak digitális formában tárol – vagyis tényleges lemez nincsen mögötte. A felhasználó úgy használhatja ezt, mintha egy külön, új adathordozója lenne a számítógépén.
A virtuális lemeznek többféle felhasználási területe van. Gyakran használják például szoftverfejlesztők, rendszergazdák és átlagfelhasználók is különféle céllal (mentés, tesztelés, adatvédelem, rendszeresség, stb.). A virtuális lemez elérhető lehet egy sima fájlként, amelyet egy speciális program (például egy lemezképkezelő vagy virtuális gép szoftver) „szimulál” a rendszer számára.
Példák virtuális lemezekre:
- ISO-fájl – Olyan lemezképfájl, amely például CD vagy DVD teljes tartalmát tartalmazza, és a rendszer virtuális meghajtóként tudja csatlakoztatni.
- Virtuális merevlemez (VHD, VHDX) – Gyakran használják virtuális gépek (pl. Microsoft Hyper-V) esetén, ezek úgy működnek, mint egy normál merevlemez, de valójában egy fájl a gazdagépen.
- RAM-lemez – A számítógép memóriájából létrehozott, nagyon gyors, de volatilis (nem tartós) virtuális lemez.
- Pendrive-ot imitáló virtuális meghajtó – Az operációs rendszer vagy egy speciális szoftver segítségével például titkosított, jelszavas védelmű meghajtót hozhatunk létre.
- Virtuális CD/DVD meghajtó – Olyan szoftver, amely fizikai meghajtó nélkül is lehetővé teszi lemezképek (pl. ISO) használatát.
Szinonimák:
- lemezkép
- diszk-kép
- lemezfájl
- virtuális meghajtó
A virtuális lemez nagy előnye, hogy egyszerűbben kezelhető, könnyebben mozgatható, menthető és védhető, mint egy hagyományos fizikai lemez, ráadásul több rendszer alatt is ugyanazt a lemezképet lehet futtatni. Ideális választás lehet, ha nincsen szükségünk fizikai adathordozóra, de ugyanazt a funkcionalitást szeretnénk elérni!
