A digitális jogkezelés (angolul: Digital Rights Management, röviden DRM) egy olyan technológiai és jogi megoldásokat magában foglaló rendszer, amelynek fő célja a digitális tartalmak – például zene, film, e-könyv, szoftver – szerzői jogainak védelme. Ez azt jelenti, hogy a szerzők, kiadók, forgalmazók vagy jogtulajdonosok szabályozni tudják, ki, hogyan, hol és mennyi ideig használhat egy adott digitális fájlt vagy szolgáltatást.
Tartalom
A digitális jogkezelés segítségével elérhető például, hogy:
- egy zeneszámot csak bizonyos eszközökön lehessen lejátszani,
- egy kölcsönzött e-könyv egy adott idő után automatikusan „eltűnjön” az olvasóról,
- egy filmet ne lehessen továbbmásolni vagy letölteni,
- egy szoftver csak akkor működjön, ha az eredeti CD-t behelyezed vagy van jogtiszta licenc kulcsod.
Példák a digitális jogkezelésre
- Apple iTunes: Zenevásárlás után a dalokat csak meghatározott számú Apple készüléken játszhatod le.
- Netflix: A filmeket, sorozatokat csak streamelni lehet, nem tölthetők le szabadon.
- Adobe eBook: Egy e-könyvet egy idő után már nem tudsz elérni, ha a kölcsönzés lejárt.
- PC játékok: Egyes játékok csak online ellenőrzés után indíthatók el, nehogy más is lemásolja.
- Microsoft Office: Az Office csomag csak jogtiszta licenccel használható, az aktiválás nélkül részben korlátozott.
A digitális jogkezelés (DRM) szinonimái
- DRM (angol rövidítés)
- Másolásvédelem
- Digitális tartalomvédelem
- Elektronikus jogkezelés (néha előfordul, bár nem teljesen ugyanaz)
Összefoglalva:
A digitális jogkezelés a digitális tartalmak felhasználásának szabályozására, másolásának korlátozására szolgáló technológiák és szabályok összessége, amelyekkel a szerzők, kiadók védik jogaikat és bevételeiket.
