A kishitű magyar szó egy különleges melléknév, amely egy személy lelki beállítottságára, önértékelésére utal. Olyan emberre mondjuk, aki kevés önbizalommal rendelkezik, saját képességeit és lehetőségeit alábecsüli, gyakran fél önmagát vagy ötleteit megmutatni a világnak. Általában a kishitű ember visszahúzódóbb, nem mert nagyot álmodni vagy bátran cselekedni, mert attól tart, hogy úgysem fog sikerülni neki valami.
A kishitűség tehát nem egyszerűen szerénység, hanem negatív önkép, amely gátat szabhat a fejlődésnek, önmegvalósításnak vagy akár boldogságnak is. Sokszor gyerekkori tapasztalatok, kudarcok, túlzott kritikák vagy negatív családi, társadalmi környezet alakulhat így ki.
Példák arra, hogy mit jelent valaki kishitű:
- „Nem merek jelentkezni az új állásra, biztos nem vesznek fel, úgysem vagyok elég jó hozzá.”
- „Hiába dicsérik meg a munkámat, mindig úgy érzem, hogy nem sikerült elég jól.”
- „Más mindig jobban teljesít nálam, nem érdemes próbálkoznom.”
- „Nem merek felszólalni az órán, mert attól félek, hogy kinevetnek.”
- „Szívesen indítanék saját vállalkozást, de nem hiszem, hogy menne nekem.”
A kishitű szó lehetséges szinonimái
- önbizalomhiányos
- bátortalan
- félénk (ez nem teljesen ugyanaz, de hasonló tulajdonság)
- bizonytalan (önmagában, képességeiben)
- kisebbségi érzésű
- visszahúzódó (ha ez az oka a kishitűségnek)
Összefoglalva
A kishitű olyan embert jelent, aki nem hisz igazán magában, fél, tart attól, hogy elbukik vagy kinevetik. Gyakran saját magát gátolja a sikerben azzal, hogy leértékeli, lekicsinyli saját képességeit és lehetőségeit.
Ezért fontos dolgozni az önbizalom növelésén, hogy valaki ne legyen kishitű, és ki tudja hozni magából a legtöbbet!
