A harcol szó az “harcolni” igéből származik, jelentése az, amikor valaki fizikai, szellemi vagy érzelmi síkon ellenállást fejt ki, küzdelmet vív, vagy valamiért/valaki ellen küzd. A szó elsősorban cselekvést, erőfeszítést és szembenállást jelent, de használható komoly és átvitt értelemben is.
Tartalom
Részletes jelentés:
- Küzdeni valami ellen vagy valamiért
- Fizikailag harcolni (verekedni, fegyverrel vagy ököllel);
- Szellemileg vagy érzelmileg küzdeni (problémákat, nehézségeket legyőzni);
- Állandó és kitartó ellenállást tanúsítani egy helyzetben;
- Elérni vagy megvédeni valamit erőfeszítések árán.
Példamondatok:
- A hős katonák bátran harcoltak hazájukért.
- Minden nap harcolok a lustaság ellen.
- Harcolt a betegséggel, amíg végül felépült.
- Az apuka harcol a gyerekeivel a reggeli öltözködéskor.
- Harcolni fogok az igazamért.
- Sokan harcolnak a jogaikért.
- A testvérek néha kisebb-nagyobb dolgokon harcolnak egymással.
- Neki kellett harcolni a jobb jegyekért az iskolában.
Szóképzés/rokon értelmű szavak (szinonimák):
- küzd
- viaskodik
- tusakodik
- verekedik (inkább fizikai összetűzés esetén)
- összecsap (harc két fél között)
- szembeszáll
- ellenáll
Rövid összefoglalás:
A „harcol” az egyik legtöbbet használt magyar ige, amely kifejezi a küzdést, erőfeszítést egy cél érdekében, akár szó szerinti, akár átvitt értelemben. Felhasználható mindennapi és komolyabb helyzetekben is, és széles jelentéstartománya miatt gyakran előfordul a magyar nyelvben.
