Az artézi kút egy olyan furat vagy kút, amelyet a föld mélyebb rétegeibe fúrnak, hogy ott található vízrétegekből (rétegvízből) vizet nyerjenek. Az artézi kutak úgy működnek, hogy a föld alatt vízrekesztő rétegek között elhelyezkedő víz a nagy nyomás miatt magától, szivattyúzás nélkül a felszínre tud törni. Ez annak köszönhető, hogy a vízadó réteg két vízzáró (agyagos, kavicsos stb.) réteg közé szorul, így amikor a kutat ezen a rétegen keresztül nyitják meg, a víz – a nyomás okán – felfelé áramlik.
Az elnevezés a franciaországi Artois vidékről származik, ahol először alkalmazták ezt a technológiát a középkorban.
Bővebben:
- Az artézi kutak segítségével tiszta ivóvíz nyerhető mélyebbről, mivel a felszíni szennyeződések nem jutnak le az alacsonyabb, zárt vízrétegekbe.
- Régebben főként falvak, tanyák vízellátását biztosították artézi kutak segítségével.
- Ma is gyakran használnak ilyet ott, ahol nincs kiépítve vezetékes víz.
Példák – Artézi kutak:
- Falu központjában működő artézi kút, amelyből a lakosok vödrökkel merítik a vizet.
- Iskolai vagy közkerti ivókutak, amelyek mélyfúrású artézi kutakból táplálkoznak.
- Nagyobb magyar városok (pl. Budapest, Debrecen) artézi kútjai, amelyek köztéri ivóvízforrásként is funkcionálnak.
- Tanyákon ásott mély kutak, amiket artézi kút technológiával készítettek, hogy egész évben ivóvíz legyen.
- Gyógyfürdők létrehozásához fúrt artézi kutak, ahol a felszínre törő termálvíz hasznosításra kerül.
Szinonimák
- Rétegvízkút
- Fúrt kút (nem teljesen ugyanaz, de gyakran így hivatkoznak rá)
- Mélyfúrású kút
Remélhetőleg most már érthető, hogy mit jelent az artézi kút kifejezés, és milyen példák kapcsolódnak hozzá! Ha még több infóra vagy kíváncsi, nyugodtan kérdezz!
