A citosztatikus szó az orvostudományban és a biológiában gyakran használt kifejezés, amely a sejtek osztódását, növekedését és szaporodását gátló, lassító vagy leállító hatásra utal. A „citosztatikus” kifejezés két fő részből áll: „cito-”, ami sejtet jelent, és „-sztatikus”, ami a megállítás vagy gátlás jelentését hordozza. Összességében tehát a citosztatikus anyagok vagy szerek olyan vegyületek, amelyek blokkolják vagy jelentősen lassítják a sejtek ciklusát, így gátolják azok osztódását. Ez a tulajdonságuk miatt rendkívül fontosak a daganatos betegségek kezelésében, de más területen is előfordulhatnak.
A citosztatikus szerek legfontosabb alkalmazási területe az onkológia, azaz a rákgyógyászat. Itt kemoterápiás szerekként használják őket, mivel a daganatos sejtek gyorsan osztódnak, s így érzékenyek ezekre a vegyületekre. A citosztatikus szerek azonban nem kizárólag a rosszindulatú daganatok sejtjeit érintik, hanem minden gyorsan osztódó sejtre hatnak – ezért lehetségesek mellékhatások, például hajhullás vagy emésztési problémák is.
Citosztatikus szerek példák
- Alkiláló szerek: pl. ciklofoszfamid, klorambucil
- Antimetabolitok: pl. metotrexát, 5-fluorouracil
- Vinca-alkaloidok: pl. vinkrisztin, vinblasztin
- Antibiotikumok (citosztatikus hatással): pl. doxorubicin, bleomicin
- Taxánok: pl. paklitaxel, docetaxel
- Platinaszármazékok: pl. cisplatin, carboplatin
Szinonimák
- Sejtosztódást gátló szerek
- Kemoterápiás szerek (bár ez utóbbi tágabb kategória)
- Sejtnövekedést gátló (bár ez sem teljesen pontos)
A citosztatikus szó tehát egyszerűen azt jelenti, hogy „sejtosztódást gátló”, főként a daganatok kezelésében alkalmazott gyógyszerek összefoglaló neve. Ezek a szerek alapvető szerepet játszanak a modern rákgyógyászatban, és alkalmazásuk nélkül sok daganatos beteg életkilátásai jelentősen rosszabbak lennének.
Ha hallod ezt a szót, gondolj rá úgy mint olyan anyagokra, amelyek szembeszállnak a kontrollálatlan sejtburjánzással!
