Az unalom egy olyan állapot, amikor az ember úgy érzi, hogy semmi érdekes vagy élvezetes nincs körülötte, amit csinálhatna. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, amikor nincs elegendő inger, nincs kihívás, vagy valami megszokottá, monotonná válik. Az unalom érzése időnként teljesen természetes, mindenkivel előfordul, de ha tartósan jelen van, az akár negatív hatással is lehet a hangulatra, produktivitásra vagy a kapcsolatokra.
Sokan azt mondják, hogy az unalom az a pillanat, amikor az idő „meghosszabbodik”, lassabban telik, és az ember egyszerűen nem találja a helyét, nem tudja, mivel töltse el az idejét. Az unalom lehet pillanatnyi – például egy hosszan elnyúló várakozás közben –, de lehet hosszabb távú is, ha az illető nem talál örömöt például a munkájában vagy a mindennapokban.
A kreativitás gyakran pont az unalom állapotából indul ki: ilyenkor kezdenek el az emberek új dolgokat kitalálni, megvalósítani.
Példahelyzetek:
- Buszra várás: „Ott ültem a megállóban, és nagyon unatkoztam.”
- Iskolai óra: „Az a matekóra annyira unalmas volt, hogy majdnem elaludtam.”
- Házimunka: „Mindig unatkozok, amikor vasalnom kell.”
- Munkahely: „Ha nincs elég munka, gyorsan rám tör az unalom az irodában.”
- Hosszú utazás: „Az autóút végére már halálra untam magam.”
Unalom szinonimák
- egyhangúság
- monotónia
- érdektelenség
- laposság (átvitt értelemben)
- közöny (némileg eltérő jelentéssel)
- „fásultság” (inkább hosszan tartó, mélyebb unalom esetén)
Az „unalom” szót a magyarban gyakran használják különböző helyzetekre: lehet fizikai (semmi dolgom nincs), de lehet lelki (semmi nem okoz örömet). Főleg a fiatalok körében gyakori: „Anya, unatkozom!”
Fontos: Az unalom nem feltétlenül rossz – néha szükségünk van rá, hogy pihenjünk, vagy új inspirációt találjunk!
