A zabolátlan szó a magyar nyelvben olyan személyt, állatot vagy valamilyen viselkedést ír le, amelyet nem lehet könnyen kordában tartani, irányítani vagy fegyelmezni. Eredetileg a “zabla” szóból származik, ami a lovaknál használt fém szájvasat jelenti, amivel az állatot lehet irányítani. A zabolátlan tehát arra utal, hogy valaki vagy valami olyan, mint egy ló zabla nélkül: szabad, féktelen, nem hajlandó fegyelmet tartani, esetleg vad, és időnként önfejű is lehet.
Bővebb jelentés
- Zabolátlan lehet egy gyerek, ha nem hallgat a szülőkre, vagy nem fogad szót az iskolában, folyton elevenkedik és szabályokat hág át.
- Állatokra is gyakran mondják, például ha egy kutya vagy ló nehezen kezelhető, nem engedelmeskedik a gazdájának, vagy akár veszélyesen viselkedik.
- Átvitt értelemben használható érzelmekre (pl. „zabolátlan harag” – olyan erős düh, amit már nem tudunk uralni), vagy viselkedésre, energiára, kreativitásra.
Példák zabolátlan szó használatára:
- A gyerekek zabolátlanul szaladgáltak az udvaron – A gyerekeket nem lehetett megfékezni, nagyon élénken és szabályok nélkül játszottak.
- Ez a ló túl zabolátlan, nem lehet befogni a szekérbe.
- Zabolátlan ifjúság – Olyan fiatalok, akik szabadon, korlátok nélkül élnek, gyakran megszegik a szabályokat.
- A kutya zabolátlanul ugatott, amikor idegen lépett a házhoz.
- Zabolátlan energiája miatt mindenki figyelt rá.
- A zabolátlan indulatok néha rossz döntésekhez vezetnek.
- Az anyukája próbálta fegyelmezni, de túl zabolátlan volt.
Szinonimák
- féktelen
- vad
- szabálytalan
- önfejű
- kontrollálhatatlan
- kezelhetetlen
- szertelen
- megzabolázhatatlan (összetett szó, de gyakori)
Összefoglalva: a zabolátlan leginkább a szabályokat nem tűrő, nehezen fegyelmezhető, olykor vad viselkedést jellemzi, akár emberről, akár állatról, akár valamilyen érzelemről és energiáról legyen szó. Ez a szó mind pozitív (szabadság, élénkség), mind negatív (nehezen kezelhető, veszélyes) értelemben használható.