A kacagány egy régi, ma már ritkán használt magyar szó, amely eredetileg egy ruhadarabot jelöl. Ez a ruhadarab főleg a középkorban és a kora újkorban volt jellemző, főleg magyar és erdélyi társadalmi rétegek (főként nemesek, vitézek, hadnagyok) viselték. Általában állatbőrökből – elsősorban farkasbőrből, de olykor birka-, róka- vagy medvebőrből – készült, díszes, galléros, köpenyszerű felsőruházat. Funkciója kettős: egyszerre szolgált meleg ruhaként, illetve státuszszimbólumként is, mivel a kacagányokat gyakran gazdagon díszítették, prémmel, hímzéssel, különféle zsinórokkal, bojttal ékesítették.
A kacagány gyakran jelent meg a magyar irodalomban, történelemben, néprajzban, ahol a vitézi, nemesi öltözet részeként ábrázolják. Viselete elsősorban a rangos emberekhez kötődött. Mára hagyományőrző rendezvényeken, történelmi játékokon bukkan fel leggyakrabban.
Példák felsorolásban, hogyan használták:
- Történelmi viselet: Egy 16. századi magyar főúr sétált a várudvaron, vállán prémes kacagánnyal.
- Irodalmi említések: „Hunyadi Mátyás kacagányát messziről megismerték a seregek.”
- Ábrázolásokon: Történelmi festményeken gyakran látható kacagányba burkolózott vitéz.
- Hagyományőrzés: A XXI. században történelmi jelmezes bemutatókon szívesen hordják újragyártott kacagányban a szereplők.
Szinonimák:
- Köpeny (bár a kacagány ennél specifikusabb, főleg díszes, állatbőrből készült köpenyt jelent)
- Vitézi köpeny (népiesen)
- Prémes palást (kicsit tágabb jelentés, de közeli)
Érdekesség:
A „kacagány” szó török eredetű (a 16. században került a magyar nyelvbe), a „kaftán” szóval rokon. A magyar néphagyományban máig a vitézi öltözet egyik legékesebb darabjaként tartják számon.
Összefoglalva: a kacagány egy rangot és tekintélyt sugárzó, prémmel díszített, főleg férfiak által, különleges alkalmakkor viselt köpenyféle, mely ma már inkább csak történelmi kontextusban találkozhatunk vele.
