A vikariátus egy egyházi közigazgatási egység, amelyet egy vikárius vezet. A vikárius az egyházmegyés püspök helyettese, aki bizonyos jogkörökkel rendelkezik a rábízott területen. A vikariátus célja, hogy segítse a püspök munkáját és biztosítsa a hatékony egyházkormányzást.
Tartalom
vikariátus eredete
A „vikariátus” a latin „vicarius” szóból ered, amely helyettest vagy képviselőt jelent. Eredetileg egyházi kontextusban használták, a püspökök helyettesítésére.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A püspök megbízta a vikariátust, hogy felügyelje a plébániák működését a körzetben.
– A vikariátus tevékenysége nagyban hozzájárult a közösség spirituális fejlődéséhez.
– A vikariátus vezetője rendszeresen tartott gyűléseket a helyi egyházi vezetőkkel.
