A „tónus” kifejezés több jelentéssel bír. Általánosságban utalhat a hang vagy szín jellegzetes minőségére, jellemzőire. Zenei kontextusban a hang magasságára, erősségére utal, míg az orvostudományban az izom feszességét, alapfeszültségét jelenti.
tónus eredete
A „tónus” szó a görög „tonos” szóból származik, ami feszítést vagy hangmagasságot jelent. A latin „tonus” közvetítésével került a magyar nyelvbe, utalva hangszínre vagy izomfeszültségre.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Hangszín, hangnem, árnyalat, színezet.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A festmény tónusa harmonikusan illeszkedik a szoba hangulatához.
– Az író stílusának tónusa a könyv végére egyre sötétebbé válik.
– A zenekar próbálta megtalálni a megfelelő tónust az új dalhoz.