A szuperlatívusz a melléknév vagy határozószó felsőfokú alakja, amely a legmagasabb fokú tulajdonságot vagy jellemzőt fejezi ki. Például „leggyorsabb”, „legszebb”. Gyakran a „leg-” előtaggal és a szó megfelelő végződésével képzik.
szuperlatívusz eredete
A „szuperlatívusz” a latin „superlativus” szóból származik, amely a „super” (fölött) és „latus” (emelt) elemekből áll, utalva a fokozott jelzőkre vagy túlzásokra.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
legfelső fok, túlzó, legnagyobb, kiváló
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A világ legmagasabb hegye a Mount Everest, amely szuperlatívusz a földrajzi képződmények között.
– Az új film szuperlatívusz kifejezésekkel lett illetve a kritikusok által.
– A szuperlatívusz használata gyakran túlzó hatást kelt a mindennapi beszédben.