A „szatír” szó kettős jelentéssel bír. Egyrészt a görög mitológiában erdei isten, félig ember, félig kecske, gyakran a bor és a vidámság kísérője. Másrészt az irodalomban olyan személyre utal, aki szexuálisan zaklató vagy obszcén viselkedést mutat.
Tartalom
szatír eredete
A „szatír” szó a görög „satyros” szóból származik, mitológiai lény, aki részben ember, részben kecske, gyakran a bor és a mulatozás kísérője.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az ókori görög mitológiában a szatír egy félig ember, félig kecske lény, aki gyakran Dionüszosz kísérője.
– A színházi darabban a főszereplő egy szatír, aki tréfásan próbálja megnyerni a közönség szívét.
– A művész szobrában a szatír alakja életre kel, ahogy a bronz izmai feszült mozdulatot sugallnak.
