A református kifejezés a protestantizmus egyik ágához tartozik, amely a 16. századi reformáció során alakult ki. Jellemzője a Szentírás központi szerepe, a hit általi megigazulás elve és a presbiteriánus egyházszervezet. Magyarországon is jelentős felekezet.
Tartalom
református eredete
A „református” szó a latin „reformatio” szóból származik, ami „megjavítást”, „megújítást” jelent. A protestáns reformáció idején alakult ki, utalva a vallási megújulásra.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
katolikus, ortodox
Példamondatok
– A református templom harangjai minden vasárnap délben megszólalnak.
– Nagyapám református lelkész volt egy kisvárosi gyülekezetben.
– A református iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a vallási nevelésre.
