A „giullare” olasz szó, amely a középkori udvari bolondokra vagy tréfamesterekre utal, akik szórakoztatással, zenével és komédiával szórakoztatták az udvart.
giullare eredete
A „giullare” olasz szó a középkori „joculator” latin szóból származik, ami tréfamestert vagy udvari bolondot jelentett.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
bohóc, tréfamester, udvari bolond
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A középkori várudvaron a giullare vidám tréfákkal szórakoztatta a nemeseket.
– A giullare bámulatos akrobatikus mutatványokat mutatott be a királyi udvarban.
– Az utazó giullare történetei messze földön híressé váltak, és mindenhol örömmel fogadták őt.