Az implantáció egy orvosi eljárás, amely során mesterséges anyagot vagy szövetet ültetnek be a testbe, például fogászati implantátumok vagy szívritmus-szabályozók esetében.
implantáció eredete
Az „implantáció” a latin „implantare” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „beültetni” vagy „beágyazni”. Eredetileg orvosi kontextusban használták.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Beültetés, beágyazódás
Ellentéte
eltávolítás, kivétel
Példamondatok
– Az orvos részletesen elmagyarázta a fogászati implantáció folyamatát a páciensnek.
– Az implantáció sikeressége nagyban függ a páciens csontjának állapotától.
– A hallásjavító implantáció lehetőséget adott a férfinak, hogy újra tisztán hallja a környezetét.