Az "encore" szó eredetileg a francia nyelvből származik, és jelentése „még egyszer” vagy „újra”. A zenei és színházi világban az "encore" kifejezést arra használják, hogy a közönség kérje az előadót egy további produkcióra vagy ráadásra. Magyarul elsősorban a "ráadás" kifejezéssel fordíthatjuk le. Ez a szituáció általában akkor fordul elő, amikor a közönség különösen élvezte az előadást, és tapssal, kiáltással vagy egyéb módon jelzi, hogy szeretne még hallani vagy látni valamit.
Példák az "encore" használatára:
-
Zenei koncerten:
- A zenekar befejezi az előadást, de a közönség annyira lelkes, hogy nem hagyja őket távozni, és így az énekes visszajön a színpadra egy ráadásdal erejéig.
-
Színházi előadáson:
- Egy színész különösen népszerű szerepben lép fel, és a közönség annyira megkedveli, hogy tapsviharral céloz rá, hogy szeretne egy rövid visszajátszást a kedvenc jelenetükből.
-
Stand-up comedy:
- A humorista befejezi a műsort, de a közönség felállva tapsol, így a humorista újra színpadra lép, hogy még néhány tréfát elsüthessen.
Ez az átélt élmény különlegessé teszi az estét és növeli az előadások varázsát.
