gadolinit
A gadolinit egy ritka ásványi anyag, amely főleg ritkaföldfémeket tartalmaz. Feketés színű, üvegfényű kristályokban fordul elő. Nevét Johan Gadolin kémikusról kapta.
Böngészés a szótárban
Geológiai kifejezések szótára
denivelláció
A denivelláció a talaj egyenlőtlen süllyedését jelenti, ami gyakran útburkolatok és épületek károsodását okozza. Jellemzően a talajvíz vagy földmozgások váltják ki.
elúvium
Az elúvium a kőzetek helyben történő mállásából származó törmelék, amely nem szállítódott el. Gyakran található hegyvidéki területeken, és fontos szerepe van a talajképződésben.
dendrit
A dendritek az idegsejtek nyúlványai, melyek más sejtektől kapják az ingerületet. Olyan, mint egy fa ágai, amik információt gyűjtenek az agyunkban.
dolomit
A dolomit egy üledékes kőzet, ami főleg kalcium- és magnézium-karbonátból áll. Gyakran előfordul a magyar hegyvidékeken, különösen a Budai-hegységben és a Pilisben.
eolit
Az eolit egy különleges szélformálta kőzet, ami főleg a sivatagokban található. A szél által szállított homokszemcsék csiszolták simára a felületét évmilliók alatt.
diaklázis
A diaklázis olyan kőzettörés, ami nem okoz elmozdulást. Gyakran több párhuzamos repedésből álló rendszert alkot, és fontos szerepet játszik a felszíni mállásban.
drift
A drift egy izgalmas autósport, ahol a vezetők szándékosan megcsúsztatják autójukat a kanyarokban. A JDM autók különösen népszerűek ebben a műfajban.
effuzív
Az effuzív vulkáni kőzetek folyékony láva megszilárdulásából keletkeznek. A bazalt tipikus példája az ilyen kőzeteknek, ami gyakran párnalávaként jelenik meg.
diaftorézis
A diaftorézis egy görög eredetű szó, ami erős izzadást jelent. Ez teljesen természetes folyamat, ami segít a test hőszabályozásában és a méreganyagok távozásában.
ensztatit
Az ensztatit egy magnéziumban gazdag ásványi anyag, mely főként vulkanikus kőzetekben fordul elő. Színe általában fehéres vagy halvány zöld. A piroxén ásványcsoportba tartozik.
eozoikum
Az eozoikum a Föld legősibb időszaka, kb. 4,6-2,5 milliárd évvel ezelőtt. Ekkor alakult ki bolygónk kérge és az első egysejtű élőlények is megjelentek.
bazalt
A bazalt egy sötét színű vulkanikus kőzet, mely hazánkban is gyakori. A Balaton-felvidék híres bazalthegyei, mint a Badacsony vagy Szent György-hegy, igazi természeti kincsek.
breccsa
A breccsa olyan kőzet, amely különböző méretű, szögletes kőzettöredékekből áll. Gyakran találkozhatunk vele vulkanikus területeken vagy törészónák mentén.
aszterizmus
Az aszterizmus egy különleges optikai jelenség, amely bizonyos kristályokban figyelhető meg. Csillag alakú fényjelenségként jelenik meg, ha fényt vetítünk az ásványra.
bentonit
A bentonit egy természetes agyagásvány, ami remekül megköti a vizet. Főleg macskaalomként ismerjük, de az iparban és a borászatban is széles körben használják derítőanyagként.
batiális
A batiális zóna az óceánok 200-4000 méter közötti mélységű része, ahol örök sötétség uralkodik. Itt különleges, mélytengeri élőlények találhatók, mint például a lámpáshalak.
batolit
A batolit egy hatalmas, mélységi magmás kőzettest, ami több kilométer mélyen alakul ki a földkéregben. Gyakran gránitból áll és a hegységképződés során kerül a felszínre.
belonit
A belonit egy ritka vulkanikus ásvány, ami főként Magyarország északi részén található. Sötétzöld színű, és jellemzően tűszerű kristályokat alkot. Először 1892-ben fedezték fel.
autochton
Az autochton, vagyis őshonos fajok azok az élőlények, amelyek természetes módon alakultak ki egy adott területen, emberi beavatkozás nélkül fejlődtek és honosodtak meg.