A magneton az elemi mágneses dipólusmomentum egysége, gyakran használt az atomfizikában és magfizikában. Két fő típusa van: Bohr-magneton és mag-magneton.
magneton eredete
A „magneton” szó a „magnet-” szóból származik, ami mágnesességre utal, és a „-on” végződésből, ami részecskére vagy kvantumegységre utal.
Szófaj
főnév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kutatók a magneton segítségével tanulmányozták az anyag mágneses tulajdonságait.
– Az új elmélet szerint a magneton értéke befolyásolhatja a részecske spinjét.
– A fizika órán a tanár részletesen elmagyarázta, hogyan számítható ki a magneton.