A komplettírozó kifejezés egy mondatban vagy szerkezetben hiányzó elemeket egészít ki, gyakran a mondat grammatikai vagy jelentésbeli teljességét biztosítva.
komplettírozó eredete
A „komplettírozó” szó a latin „completare” szóból származik, amely jelentése „befejezni” vagy „teljessé tenni”, kiegészítve a magyar „ító” képzővel.
Szófaj
Melléknév
Szinonimák
Nincs ismert szinonima.
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– A kutatás során használt komplettírozó eljárások jelentősen javították az eredmények pontosságát.
– A projektmenedzser feladata a különböző részfeladatok komplettírozása, hogy a határidőre elkészüljön a munka.
– Az új szoftver verzióhoz szükség volt néhány komplettírozó modul fejlesztésére, hogy minden funkció megfelelően működjön.