A koloratúra a zenében díszítő ének- vagy hangszeres technika, amely gyors futamokkal, ugrásokkal és bonyolult díszítésekkel gazdagítja a dallamot, gyakran operaáriákban használják.
koloratúra eredete
A „koloratúra” az olasz „coloratura” szóból ered, amely díszítést jelent, és a barokk zene virtuóz énekdíszítéseire utal.
Szófaj
Főnév.
Szinonimák
Nincs ismert szinonima
Ellentéte
Nincs ismert ellentéte.
Példamondatok
– Az operaénekesnő elképesztő koloratúrával énekelte el a bonyolult áriát.
– A koncert közönsége állva tapsolt, amikor a koloratúra szoprán megcsillantotta hangjának minden árnyalatát.
– A zeneszerző különösen szerette a koloratúra technikát, mert lehetőséget adott a vokális bravúrra.