A „disszipáció” kifejezés általában a fizika területén használt fogalom, és az energia szétoszlását vagy szétszóródását jelenti. Ez a folyamat gyakran jár energia átalakulással, ahol az energia egy része hővé alakul és így „elveszik” a rendszer számára, mivel már nem használható fel munkavégzésre. Disszipáció gyakran említést kap az energiamegmaradás törvényei kapcsán, hiszen a rendszer teljes energiája nem változik, még ha a hasznosítható energia mennyisége csökken is.
Példák a disszipációra:
- Súrlódás: Amikor két felület egymáson mozog, a súrlódás hőt generál, mely disszipálódik a környezetbe.
- Ellenállás miatti hőképződés: Az elektromos áram ellenálláson való átfolyása közben hő keletkezik, amit disszipációs veszteségként ismerünk.
- Zajmentesítés: A járművek elnyelik a mechanikai rezgéseket, a mozgási energia disszipációja révén csökkentve a zajt és a vibrációt.
- Folyadék áramlás: Turbulens folyadék áramlás esetén az energia disszipálódik miatt a hőtermelés, csökkentve a folyadék mozgási energiáját.
- Csillapító rendszerek: Például autók lengéscsillapítói disszipálják az útegyenetlenségekből származó energiát, simább utazást eredményezve.
A disszipációs jelenségek megértése fontos mind a fizikai, mind a mérnöki tudományokban, mivel segítenek optimalizálni rendszereket és fejleszteni energiahatékony megoldásokat.
